Fazekas István Megnyerhető veszteségeink című legújabb könyvét
szeretettel ajánlom az olvasó figyelmébe. A kötet igényes publicisztikai
írásokat, filozófiai elmélkedést, esszé-rangú megnyilatkozásokat
tartalmaz. Külön bája az összeállításnak a diákkori napló, a 80-as évek
már meg-megroppanó Kádár-diktatúrájának ironikus képeivel. Egy
öntörvényű lélek eszmélkedése ez, a társak, a különböző típusok és
tanárok érzékletes megörökítése. Formálódik a későbbi költő, akit Ratkó
József emberi- és írói tartása indít el. Gördülékeny stílus, őszinte
kitárulkozás. Ugyanez jellemzi a szerző későbbi, kritikai írásait is: a
nemzethez való rendíthetetlen hűség jegyében választ.Tűnődései az ész és
a szív szövetségében fogannak. Fazekas Istvánnak határozott véleménye
van rontott jelen időnkről, feladatainkról. Szépítés nélkül fogalmaz, de
soha nem sugall reménytelenséget. Az európaiságról vallott felfogása
egyértelmű: „Segíts a bajban lévőn, akár a legnagyobb áldozatvállalás
árán is. Ez az áldozatvállalás kell, hogy megkülönböztesse az európai
embert mindenki mástól, hiszen mi tudván tudjuk a legfontosabbat: a
szeretet az élet.” Vajha megszívlelné az uralkodó politika a magasabb
szférából származó intelmet!Fazekas István bátran beszél a három
Trianonról is: az 1920-as csonkításhoz hozzáadja 1956 tragédiáját és a
2004-es gyalázatos népszavazási eredményt, a „lelki Trianont”. Amiről
ír, a gyakorlati életben is képviseli. Nemcsak szeretett városáért,
Százhalombattáért dolgozik, de az egész magyarság sorsa foglalkoztatja.
Vallja: „A művészet a veszteségeket mindig úgy tudja megjeleníteni, hogy
abból újabb értékek keletkezhessenek. A mi magyar sorsunkban még sok
oly veszteség van, ami a költészetben megfogalmazásra vár… vannak még
megnyerhető veszteségeink.”Ehhez az eszmei csatához kívánunk
csüggedésmentes erőt és szövetséges, együtt gondolkodó olvasókat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése